Palotás Géza cserépkályha-készítő
A cserépkályhát német iparosok hozták be Budára közel 600 évvel ezelőtt. Leginkább a felső-középosztály körében terjedt el, ahol az esztétikai érték is hangsúlyt kapott. Palotás Géza cserépkályha-készítő mester szerint ebben a szakmában - minden aprólékos és gyötrelmes jellege ellenére – az a gyönyörű, hogy a világ legtermészetesebb anyagából, a földből, agyagból ilyen műveket lehet alkotni.
Népi mesterségek Tarjányi József késes
„Nincs két ugyanolyan bicska, legalábbis nálam nincs” – ezt Tarjányi József csongrádi késes mester mondta, hisz a sorozatban készülő termékek éppen a lényegét vennék el a halas bicskának. „Apósom, Csatári László segítségével sajátítottam el a mesterséget. Feleségem ősei hét dinasztiáig visszamenően késes mesteremberek voltak. Csongrádon volt a műhely és itt készítették a “szegedi” halas bicskát.”
Népi mesterségek Simmer Sándor fafaragó
Simmer Sándor 37 éves korában autóbalesetet szenvedett: huszonhat csontja tört el. Csoda kell ahhoz, hogy a tolókocsiból felálljon – mondta orvosa a feleségének. Az ágyhoz kötve faragta első juhászát. „Onnantól kezdve kezdtem észrevenni, hogy így is értékes ember maradtam.” A csoda megtörtént. Felállt a tolókocsiból, és ahogy mondja, ma már röpköd, amit a fafaragásnak és a hitnek tulajdonít.
Népi mesterségek Bárkányi István papucsos és Aradi Ágnes himző
A szegedi papucs épp annyira hozzátartozik a Tisza-parti város népi hagyományaihoz, mint a halászlé vagy a tápéi tarhonya. Bárkányi István még a nagyapjától leste el a papucskészítés fortélyait, de ma már csak megrendelésekre készít lábbeliket. Műhelye akár szakmúzeumnak is tekinthető, annyi a látnivaló. A papucsokra a hímzéseket a papucshímző, Aradi Ágnes készíti, előre rajzolt minta alapján.