SZEGEDI FIATALOK MÜVÉSZETI KOLLÉGIUMA
Forgatókönyv: 2X50 perces ismeretterjesztő dokumentumfilm Írta: Bubryák stván
85-90 éves történet nyomában járunk. Szeretnénk megtudni, történelmi szükségszerűség, vagy a véletlen nagyszerűsége volt, ami Szegeden, az egyetemen összehozott 15 olyan fiatal hallgatót, akiket társaik választottak ki arra, legyenek ők Magyarországon az első szervezett főiskolás falukutató munkaközösség, legyenek ők, akik az egyetemi ifjúság művészeti érdeklődését meghatározzák, akik kulturális és tudományos érdeklődésükkel őket befolyásolják.
Ők lettek, ők voltak a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, a máig ismert egyik legprogresszívebb magyar, fiatal, értelmiségi csoportosulás.
Feltártak, publikáltak, gyűjtöttek, leírtak, kiadtak, kutattak, szerveztek, vitáztak, szerepeltek, felolvastak, illusztráltak, fotóztak. Munkásságukkal, szókimondásukkal, lázadásukkal pezsgő szellemi életet teremtettek. 1928 és 1938 között egyetemi éveiket töltötték Szegeden.
ÍGY VÉTKEZTEM VEZEKELTEM… ÉS ÍGY BÉKÉLTEM MEG
Játékfilm treatment: 70 perces tévéfilm Írta: Bubryák István
1915-ben a galíciai fronton esett orosz fogságba 19 évesen Olcsvay Géza zászlós, aki néhány hét múlva már a kraszojarszki hadifogolytáborban ette a hadifoglyok keserű (fekete) kenyerét, aki hat év után regényes úton megszökve és Japánon keresztül hazakerülve a fogságból, lejegyezte mindazt, amit átélt. Naplója alapján készült ez a treatment, melynek eseményei kiegészülnek a szerző képzelt történeteivel. Valószínűleg a legizgalmasabb része azoknak az 1919-20-as évekbeli napoknak a lejegyzése, amikor kényszerű szemtanúja volt nem csak a kolcsakisták és trockisták, fehérek és vörösök közötti harcoknak, hanem azoknak a válogatott kegyetlenkedéseknek is, amiket a két tábor tagjai egymás ellen és saját csapataik ellen is alkalmaztak. Ha nagy szavakat akarunk használni, közvetlenül látta az okokat, amelyek demoralizálták a fehérgárdisták seregét és okozták Kolcsak, Gyenyikin, Vrangel bukását és látta szovjet diktatúra megszületését, tanúja annak, hogyan szilárdította meg hatalmát vérrel, verejtékkel, könyörtelen terrorral a fiatal kommunista állam. S megéli azokat az eseményeket is, amikor a magyar foglyok között megindul a polarizálódás és lesznek sokan a kommunista légiók tagjai, míg mások a fehérek hívei. Ekként hamarosan halottak.
AZ ITÁLIAI FOGOLY
Játékfilm treatment: 70 perces tévéfilm Írta: Bubryák István
Magyar szempontból az első világháború egyik legfontosabb hadszíntere kétségtelenül az Isonzo folyó völgye és környéke volt. Nagyapáink szóhasználatában ez is és a doberdói fennsík is a világ egyik legborzalmasabb helye lett. Két éve jelent meg egy alapítvány kiadásában egy könyv, egy napló, Podani (filmünkben Polonyi) János, egy szarvasi rajztanár naplója, aki fogságba esett az olasz front megnyílásakor. Négy év rabság után tért haza. Közben naplót írt és rajzolt. Leírása alapján pontos képet kaphatunk a foglyok életének legfontosabb mozzanatairól, a napló alapján készült treatment pedig végigvezet bennünket Olaszország területén úgy, hogy a szerző fantáziájával kibővített történet beleágyazódik az I. világháború európai eseményeinek sorába, s mellette érzékelhetjük azokat a változásokat is, amelyek az alföldi kisvárosban élő szűkebb család életére is hatnak.
ANDRÉ DE SZÉKELY (SZÉKELY ANDRÁS)
A KRASZNOGORSZKI FOGOLYTÁBOR LAKÓJA
Tanulmány
Bubryák István televíziós riportja és
Dr. Haraszti György audiointerjúja alapján
írta: Haraszti György
Székely András – civilben színházi rendező - felbecsülhetetlen értékű információk birtokosa: mint hadifogoly, a Szovjetunióban, Krasznogorszkban, 1945-től, az elit I. sz. táborban, rabtársa volt Ujszászy István tábornoknak, a vezérkar 2. sz. főcsoportja vezetőjének, egyszerűbben szólva a katonai hírszerzés és elhárítás főnökének. Barátságuk azért volt szoros, mert Ujszászy vele tudott beszélgetni Karády Katalinról, a menyasszonyáról, a filmdíváról, akinek Székely több esetben is a rendezője volt. Székely a ABC amerikai televíziótársaság vice-presindentje lett később, és egyik hazalátogatásakor adta az interjúkat.
