A Szín-Tér-Kép Alapítvány 2005-ben jött létre, elsődleges feladata a dél-alföldi régió önálló kommunikációjának megteremtése, valamint határon átnyúló kapcsolatai révén a szomszédos régiókkal közös kommunikációs, elsősorban televíziós tevékenység végzése. Közszolgálati tartalmú filmeket gyártottunk és gyártunk, illetve azok gyártását támogatjuk.
Támogatott filmjeink közül volt, amelyik megnyerte a Magyar Filmszemlét (Egy világfi Szegeden /Szent-Györgyi Albert-portré/), volt, amelyik Ungváron nyert Nemzetközi Fesztivált (Ikonok és patkányok), és volt, amelyikkel saját gyártásban készítve nyertünk nemzetközi díjat (Úz-völgyéből szeretettel /Future Film Festival 2013.), de ilyen volt a Gulág sápadt tébolyán, amely a Lakiteleki Filmszemlén kaptt különdíjat 2018-ban, vagy a Halas bicska c. kisfilm, amely ugyancsak Lakiteleken lett különdíjas 2022-ben, de díjat nyert a "...sírjuk felett száz virág..." című film is, amelyik 2022-ben, és a Népi mesterségek című, 15 filmből álló néprajzi sorozatunk, amelyik 2023-ban nyerte el Szombathelyen a Savaria Filmfesztivál különdíját. Összesen 30 önálló dokumentum, vagy ismeretterjesztő filmet készítettünk. Mnden közszolgálati tartalmú produkciónkat bemutatta valamelyik hazai közszolgálati televízió.
Alapítványunk működésének legnagyobb szakmai művészeti sikerét A Legenda, a szegedi diák-Hamlet története c. film készítése jelenti (2011), mely elnyerte az ORTT támogatását és gyártásunkban valósult meg. Állíthatjuk, hogy a film bemutatása társadalmi esemény volt Szegeden, a Belvárosi Mozi zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, a bemutatót támogatásban részesítette a város önkormányzata, az egyetem, a Rotary Klub, a Szegedi Zsidó Hitközség és a Közéleti Kávéház Alapítvány.
A filmet bemutatta a Duna Televízió, méltatta az egykori Magyar Televízió négy műsora, a Magyar Rádió regionális adása, a Délmagyarország napilap és a Népszabadság, hírt adott róla több televízió és napilap.
A szegedi díszbemutató után a film sajtóbemutatója Budapesten volt a MÚOSZ székházában, szakmai bemutatója pedig a Filmes Házban. Vetítésre kérte a budapesti Klub Galéria, az Eötvös10 Művelődési Központ és a Magyar Televízió Filmszakmai Klubja. További bemutatói voltak Sárospatakon és Budapesten. Mint játékfilmet mutatta be a budapesti Cirko-Gejzir Mozi, igen jó visszhanggal.
Eddigi munkáink legfontosabb terméke az erdélyi Úz-völgye földrajzi, társadalmi, természeti és történelmi változásait bemutató filmsorozatunk, mely 10 év óta újabb és újabb fejezetekkel bővül és most a 6. epizódjánál tart. (Úz-völgyéből szeretettel; Az utolsó lakos; Örökség; Fenn, a hegyen; Az úzvölgyi csata; "... sírjuk felett száz virág..." a címük Azért különösen fontosak ezek a filmek, mert közadakozásból készültek, ugyanis olyan hazai és külföldi magánszemélyek és vállalkozások adták össze a film költségeit, akik elkötelezettek voltak a téma iránt. Az Úz-völgyéből szeretettel-t, a Balassi Intézet közreműködésével Brüsszelben is bemutatták 2014. év májusában, ezért angol nyelvű feliratozása is elkészült.
A 2016-17. év kiemelkedő mennyiségű film elkészítését jelentette az alapítvány számára.
Átkozott nap címmel Gyula Város Önkormányzata adaptáltatta és készíttette el alapítványunkkal az 1956-os Emlékbizottsághoz beadott egyik ötletünk alapján azt a filmet, mely az 1956. december 17-i gyulai tüntetés utáni események láncolatát mutatja be, amely a statáriális bíróság szörnyű ítéletével, két halálraítélt (Mány Erzsébet és Farkas Mihály) kivégzésével és 15 másik letartóztatott 2-től 15 évig tartó büntetésével végződött.
A Gulág Emlékbizottság három filmötletünket fogadta el megvalósításra.
A díva és a tábornok c. filmünk két ember portréja. Egyrészt a Gestapo által összevert, meggyalázott, a nyilasok által halálra keresett, majd a kommunisták által magalázott, semmibe vett, hazáját elhagyni kényszerülő Karády Katalin filmdíváé. Másrészt vőlegényéé, a vezérkar elhárítási és hírszerző parancsnokáé, a Gestapo által letartóztatott, de Horthy által onnan kimentett, majd a nyilasok elől elbujdokolt, végül a moszkvai és krasznogorszki hadifogoly lágerek lakójáé, az ÁVH kínvallatott foglyáé, akinek holtteste még ma sincs meg. Ujszászy István tábornokról van szó, az ő portréja is.
A Gulág sápadt tébolyán című filmünk verses portré. Portréja Karig Sárának, a szocdem. érzelmű műfordítónak, aki naiv elhivatottsággal feljelenti a kommunista pártot az 1947-es kékcédulás választási csalások miatt és ezért ítélet nélkül hat évet tölt a sarkkörön túl, Vorkután. És versműsor is, mert ő ott verseket írt, amiket valahogy lejegyzett, vagy megtanult és hazahozta fejben vagy papíron, hogy tanúságot szolgáltassanak a világmindenségnek, ilyen volt a sztálini rendszer.
Az Apám emléke (Görnyedtem grúz gulágon) című film egy családi naplóregény egy nagyon szűk szelete. Főszereplője az Apa, akinek titkolt naplója alapján lánya írja újra a történetet, az előle eltitkolt grúziai éveket is, a hadifogoly-tábor valóságát, amit ő nagylány korában ismerhetett csak meg. Film a fortélyos félelemről, a légkörről, ami a hazaérkezések után a foglyokat fogadta, és ami a csontokig ette magát. És amit a lány akkor él újra, amikor a sztrókos apját a kórházi ágyon látja.
A Rabbiképző 140 éve című filmünk tulajdonképpen referenciafilm. (A rabbiképzőt 1878-ban alapították, a film 2018-ban készült.) Európában az első neológ rabbiképző, amit Ferenc József építtetett és ami azóta képez több szakon is rabbikat, kántorokat, szociális munkásokat, zsidó-történelem tanárokat. Film egy ismeretlen, zártnak tűnő világról.
2019-ben mutattuk be az élete során mintegy 30 tévéfilmet, mintegy 500 dokumentumfilmet rendező, számtalan élő közvetítést vezető, akkor 85 éves Radó Gyula Életrajztöredékek című portréfilmjét.
2020-21-ben befejeztük egy harminc évvel korábban leforgatott, feledésbe merült, majd újból meglelt nyersanyagból az Egy jóházból való úrifiú botladozásai a politika és az érzelmek útvesztőiben című kétrészes filmet. A film Libik György kalandos élete-története, aki élete során Szabó Dezsőtől Szent-Györgyi Alberten át Raoul Wallenbergen keresztül Nagy Imréig számos igen jelentős személlyel került kapcsolatba és olyan történelmi alakok minősítik tevékenységét, mint Karig Sára fordító, Szőts István filmrendező, Litván György történész, vagy Fischer Józsf, Nagy Imre államminisztere.
Szerb-magyar koprodukcióban készült a már említett 15 részes néprajzi sorozatunk, mely Palotás Géza cserépkályha-csempe készítőt, Simmer Sándor fafaragót, Tarjányi Ferenc késest, Bárkányi István és Aradi Ágnes papucskészít-hímzőt, Szakál László citerakészítőt, Szénási János fazekast, Pintérné Sárfi Anikó és Pintér Attila fazekast, Szabó Ferenc és Zszsuzsanna mézeskalácsos-szövő házaspárt, Telekné Tóth Ilona gyékényszövőt, Nagy Péter kötélgyártót, Ducza Andrea nemezkészítőt, Erdei Gáborné hímzőt, Gálné Nagy Ildikó szövőt, Kovács Imréné csipkekészítőt és Rigó Angéla szappankészítőt mutatja be.
Részt vettünk EU-s produkciókban is (SRB-2013), TÁMOP 2010)
Állandó aprómunkás tevékenységünk a Közéleti Kávéház Filmklubjának működtetése, azaz minden hónap első hétfőjén egy vagy két dokumentumfilm vetítése a Szegedi Somogyi Könyvtár vetítőjében. 2006-ban volt az első vetítés, 2008. óta rendszeres a hely és rendszeres az időpont is. Az elmúlt tizenhat évadban ez mintegy 130-140 filmbemutatót jelentett, főleg olyan filmekét, melyek vagy a feldolgozott téma, vagy a szereplők származása révén kapcsolódtak Szegedhez.
Hozzákezdtünk egy szegedi elektronikus filmarchívum létrehozásához. Legalább ötéves munka. Minden olyan filmet várunk az archívumba, melynek szegedi vonatkozása van, akár tartalmilag, akár készítői okán. A majdani archívum két részből áll majd, az alkotók jegyzékéből és a filmek jegyzékéből. Az első lista már kb. 70%-os készültségi állapotban van, a második lista anyagának összegyűjtése nehezebb mert egy szoftvert kell íratni, amely bekéri majd azokat az ismert adatokat, amelyek megadásával előkerül a keresett film is.
Bubryák István
alapítványi elnök
