2024. január 08.
SZÍNHÁZ, ÉS SZÍNÉSZEI
BUBRYÁK ISTVÁN VÁLOGATÁSA
2024. 01.08-án 17 órakor a SOMOGYI KÖNYVTÁR I. EMELETI OLVASÓJÁBAN:
KIBICSAKLIK A SZÓ, HA NEM ÉRTIK: DADOGNI KEZD
Mentes József műsora
Hervay Gizellától idéz a cím, mellette Albert Camus, Kosztolányi Dezső, James Aldridge, Ingmar Bergman, Andre Brink, Ladányi Mihály, Lászlóffy Aladár, Örkény István, Petőfi Sándor, Pilinszky János és Simonyi Imre verseiből áll össze a film, melyeket. Mentes József és vendégei, Törőcsik Mari, Földi Teri, Mécs Károly és Kőszegi Ákos adnak elő, megidézve legnagyobb szegedi színházi sikereiket. Így láthatunk részleteket Bródy: A tanítónő, Lajtai-Békeffy: A régi nyár, Gorkij: Éjjeli menedékhely és Schiller: Ármány és szerelem c. műveiből.
A film rendezője Kun Zsuzsanna
A filmet bemutatja Bubryák István
2024. február 05.
SZÍNHÁZ, ÉS SZÍNÉSZEI
BUBRYÁK ISTVÁN VÁLOGATÁSA
- 02.05-én 17 órakor a SOMOGYI KÖNYVTÁR I. EMELETI OLVASÓJÁBAN:
ELNÉMULÁSOK
VÁNTUS ISTVÁN EMLÉKÉRE IN MEMORIAM
POSZTUMUSZ PORTRÉ
Tudta, hogy két operáját is bemutatták Szegeden? Tudta, hogy Aranykoporsó című operájával zárta felújítás előtt a kapuit a Szegedi Nemzeti Színház? Tudta, hogy számos zenekari művet, kórusművet írt a legjelesebb költők és írók (Weöres, Pilinszky, Móra) verseire?
Iskolát neveztek el róla, zenei rendezvény viseli a nevét, egykori lakóháza falán emlékét tábla hirdeti. 89 éves lenne, ha élne, de már 32 éve nincs köztünk. Vántus Istvánra (1935- 1992) emlékeznek kollégái, művészbarátai, pedagógustársai, családja: Dr. Mihálka György, Kerek Ferenc, Kerekné Fekete Éva, Weninger Richárd, Maczelka Noémi, Huszár Lajos, Várnagyné Szőnye Katalin, Bódás Péter, Kocsár Miklós, Dombiné Kemény Erzsébet, Vántus Istvánné és Portisch Lajos olimpiai bajnok, sakkozó.
Beslin Anita filmjét bemutatja a szerző
2024. március 04.
SZÍNHÁZ, ÉS SZÍNÉSZEI
BUBRYÁK ISTVÁN VÁLOGATÁSA
- 03.04-én 17 órakor a SOMOGYI KÖNYVTÁR I. EMELETI OLVASÓJÁBAN:
A CANTICUM
Zenés műsor egy a capella együttessel
Negyven évvel ezelőtt, 1983-ban egy Canticum nevű formáció kategóriájában megnyerte a Ki Mit Tud-ot. Nem voltak már ismeretlenek a hazai kórusművészet világában, hisz néhány éve, különböző fölállásokban már több helyütt szerepeltek, tisztán férfi és vegyeskar formációban is. Ezek után azonban évekig kirobbanthatatlanok lettek a hazai zenei köztudatból. Az MTV Szegedi Körzeti stúdiója a következő évben önálló műsort készített az együttessel, helyszínül használva a nagymágocsi Károlyi-kastélyt. Zenei palettájuk nagyon színes: énekeltek XVIII. századi angol madrigált, kortárs műveket, spirituálékat, énekeltek megzenésített magyar verseket, de énekeltek Rossini és McCartney szerzeményt is. Később állandó szereplőivé váltak a stúdió nemzetközi koprodukciós zenei és szórakoztató műsorainak.
Az volt a zenéjükben az újszerű, hogy karvezető nélkül, belső irányítással énekeltek, így jobban tudtak kommunikálni a közönséggel, be tudták lakni a színpadot vagy a pódiumot, oldották a merev kereteket.
Az együttes személyi összetétele az évek alatt nem nagyon változott, néhány kényszerű, általában családi okkal magyarázható cserétől eltekintve állandó. Ezen állandóságában is a legállandóbb, az együttes vezetője, Gyüdi Sándor, aki ekkor, és innen váltott a matematikusi hivatásról a zenei pályára és lett előbb a színház kórusának karigazgatója, majd a színház karmestere, majd a Szegedi Szimfonikusok vezetője, és utána a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. A Canticum pedig amíg lehetett, maradt egy fiatalkori kedves emlék, nemcsak neki, egymásnak is.
Mai összeállításunkban válogatást láthatnak az első, Nagymágocson készült műsorukból, a Zenebutikból, a szerb-magyar koprodukcióból, a nemzetközi klipműsorból és a Szegedért Alapítvány Díjkiosztó Gálaműsorából. Canticum, minden mennyiségben
A filmek szerkesztője Bubryák István, operatőre Kléner György, rendezője Kun Zsuzsaanna
.
A Filmeket bemutatja: Sári Zsuzsa és Bubryák István
EGY VETÍTÉSSOROZAT ELÉ:
Ez év, tehát 2024. március 20-án a SZÓ-TÉR EGYESÜLET szervezésében a Belvárosi Mozi Csőke József termében elkezdődik egy filmsorozat vetítése, amit TÖREDÉKEK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ-SORSBÓL címmel hirdettek meg a szervezők. Az eseménysor támogatója és társszervezője a MAZSIHISZ támogatása révén a SZEGEDI ZSIDÓ HITKÖZSÉG.
Négy vetítésen mutatják be azt az összesen hat filmet, amely nem csak a magyar holocaust legdrámaibb eseményeit veszi sorra, hanem megjeleníti azt az ezer évet is, amit magyarok és zsidók együtt éltek le e hazában. Ezért is különösen fájó, hogy pont 80 évvel ezelőtt a magyarság egy része a német Endlösung (végső megoldás) mellé állt és tevékenyen, vagy közvetve, de részt vett a magyar zsidóság szinte teljes kiirtásában. Május 16. és július 9. között marhavagonokban csak Auschwitzba deportáltak több mint 437 000 embert, akiknek döntő többsége nem tért onnan vissza, s a más haláltáborokba vitt, a nyilasterror által meggyilkolt, valamint a munkaszolgálatra, a frontra küldött fegyvertelenül szolgálatot teljesítőkkel együtt mintegy 600 000 magyar zsidó veszett oda. És ehhez volt magyar csendőr, magyar közigazgatás, magyar vasút és vasutas, volt magyar feljelentő, volt zsidó vagyonba beülő magyar és volt magyar közöny, ami ezt segítette. Éppen e miatt a magyarországi holokauszt nem zsidó ügy, nem német ügy, hanem magyar ügy. Sokáig elkísér bennünket a szégyen.
2024. március 20.
2024. március 20-án 17.30-kor a BELVÁROSI MOZI CSŐKE JÓZSEF TERMÉBEN
TÖREDÉKEK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ-SORSBÓL - Filmen
EGY BETEMETETT ZSINAGÓGA BUDÁN
A budai várban, a mai Táncsics utca 21 -23 szám alatti házak kertje alatt, mintegy 4-5 méteres mélységben betemetve áll egy zsinagóga. Még Mátyás uralkodása alatt 1461-ben építette a zsidóprefektus Mandel Jakab. Impozáns méreteit a vár lovagterméhez hasonlítják. Több mint 200 évig állta az idő és a történelem viszontagságait, ám Buda visszafoglalásakor az épület kigyulladt, födémje beomlott, falai bedőltek, maga alá temetve az ostrom halottainak holttesteit is. Háromszáz év törmeléke rakódott a romokra.
1964-ben Zolnay László professzor és régészcsapata szinte teljesen feltárta az akkor 500 éves zsinagógát, már csak a rekonstrukció volt hátra, amikor elfogyott az ásatásokra szánt pénz. Külföldről politikai okok miatt nem volt szabad segítséget elfogadni, így gondosan visszatemették az egyszer már feltárt műemléket.
Itt tartunk most. Nemzeti történelmünk egy darabja 550 év után újból feltárásra vár, de valóban akarjuk-e, és ha igen, tudunk-e élni azzal a lehetősséggel, amit egy ilyen korú, történetű, esztétikájú és jelentőségű műemlék egy országnak adhat?
A filmben megszólal: Bencze Zoltán, Dr. Végh András, Dr. Czétényi Piroska, Dr. Budai Aurél, Dr. Komoróczy Géza, Dr. Raj Tamás, Dr. Feldmajer Péter, Dr. Schőner Alfréd, Dávid Ferenc, Dr. Fejérdy Tamás, Dr.Vizi E. Szilveszter, Dr. Aczél Péter
Szakértő: dr. Budai Aurél, 3D Animáció: Narmer Design, Szerkesztő-producer: Bubryák István, Vágó: Csepregi János, Operatőr: Sibalin György
Rendező: Radó Gyula m.r.c.
Gyártó: Bubryák Stúdió
A film elkészítését a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a FilmJUS Alapítvány támogatta
52 perc.
2010.
A RABBIKÉPZŐ 140 ÉVE
Dávid Friesenhausen hittudós 1806-ban vetette fel először egy modern, a zsidó felvilágosodás szellemiségét tükröző magyarországi rabbiképző szükségességét. Több kezdeményezés sikertelensége után száznegyven évvel ezelőtt, 1877. október 4-én I. Ferenc József engedélyével és támogatásával megnyílt Európa első neológ rabbiképző intézménye.
Az Országos Rabbiképző Intézet rövid időn belül a neológia szellemi központjává, közösséget szervező rabbik, szellemi vezetők nevelő intézményévé, kibocsájtójává vált. Ebben a minőségben és szerepben telt elkövetkező majd’ 70 éve, de 1944. március 19-e után
Adolf Eichman, a magyarországi deportálások legfőbb irányítója lefoglalta a fölbecsülhetetlen értékű könyvtári és kéziratgyűjtemény legbecsesebb darabjait. 3000 darabot Prágába, több tízezer kötet a Rózsadombon elhelyezkedő úgynevezett Magyar Zsidókérdés-kutató Intézetbe szállíttatott. Az intézetet bezárták, benne internálótábort rendeztek be, tetejére gépágyúállomást telepítettek. Az ostrom során beomlott a kifosztott épület egy része, közte a könyvtár is.
Szinte mindent az alapokról kellett felépíteni. A következő hetven év erről szólt.
Löwinger Sámuel, Scheiber Sándor, Schweitzer József és Schöner Alfréd egymásra épülő rektori munkássága oda vezetett, hogy az Országos Rabbiképző Intézetet a Magyar Köztársaság egyetemévé akkreditálták.
- január 1-től az intézmény új neve Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (OR-ZSE), amelynek fennállása harmadik évétől már "Zsidó Vallástudományi Doktori Iskolája" is van, ahol tudományos fokozat megszerzésére és habilitációra van lehetőség
Az OR-ZSÉ-n, több mint 200 hallgatóval jelenleg a következő szakokon folyik a képzés: Rabbiképző szak, zsidó kutúratörténet, rabbihelyettes szak, judaisztika, zsidó közösségszervező, felekezeti szociális munkás, liturgika és kántorképző szakok.
2002-től az OR-ZSE Héber Nyelvvizsga központja államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt állít ki bibliai illetve modern héber nyelvből.
A 140 éves történet tovább folytatódik…
Szakértő: Dr. Haraszti György, Dr. Hidvégi Máté, Fotók: Féner Tamás, Frankl Aliona, Forgatókönyv: Dr. Haraszti György, Operatőr: Sibalin György
Vágó: Násztor Róbert
Rendező: Dombi Gábor
Producer: Bubryák István
Gyártó: Szín-Tér-Kép Alapítvány
2017.
Mindkét film vetítése előtt bevezetőt tart dr. Mislovics Erzsébet egyetemi oktató (SZTE) és Bubryák István a filmek producere.
2024. április 08.
SZÍNHÁZ, ÉS SZÍNÉSZEI
BUBRYÁK ISTVÁN VÁLOGATÁSA
- 04.08-én 17 órakor a SOMOGYI KÖNYVTÁR I. EMELETI OLVASÓJÁBAN
JA, ÉS TERMÉSZETESEN GREGOR...
Többen kérdezték sorozatunk indulása óta, hogy Gregorról nincs anyag? Mikor lesz Gregor? Hát, most jön el a napja. (Szívünk szerint a születésnapján, augusztusban jött volna el, de akkor nincs Filmklub.)
Keresztmetszetet adunk Gregor József pályájáról, építve elsősorban a róla-vele Szegeden készített felvételekre, a Szegedért Alapítvány díjkiosztó gálaműsoraira, de beleapplikáltunk néhány ikonikus, Budapesten készített filmrészletet is.
„Vendégei” e válogatásban: Rost Andrea, Ulbrich Andrea, Vajda Júlia, Marczis Demeter, Soós Béla és Szvétek László.
Áriák, dalok, részletek A Sevillai borbély, a Szerelmi bájital, a Macbeth, a Don Pasquale, a Carmen, a Szöktetés a szerájból, a Cosi fan Tutte, az Álarcosbál, a Don Giovanni, a Simon Boccanegra operákból, a La Mancha lovagja musicalből, és elhangzik a szegedi közönség előtt kihagyhatatlan Macskaduett, a megrázóan szép Mississippi és az a dal is, amelyet Frank Sinatra sem énekelt szebben, a My Way.
.Szeged színházi életének megkerülhetetlen alakja (igaz, nem is akarja senki megkerülni) Gregor József. A cinkotai születésű, de magát minden körülmények közt szegedinek tartott világhírű basszistát Vaszy Viktor szeződtette Szegedre egy egész életre. Híres szerepeivel, alakításaival tele van a Magyar Televízió archívuma, de mi most a "hétköznapi" Gregort igyekszünk megmutatni, aki - lokálpatrióta lévén - szívesen vállalt szerepléseket minden olyan eseményen, rendezvényem. ahol a zene, az opera, a színház, a tágabb értelemben vett kultúra szolgája lehetett. Így volt főszereplője a Szegedért Alapítvány Díjkiosztó Gálaműsorának, létrehozója a Zsinagóga koncerteknek (ott is ünnepelte színházi pályafutásának 30.évfordulóját), mert egy úgynevezett sztárszereplő nem zárkózhat be műfajának néha szűk keretei közé, hanem ki kell nyílnia és a közjót, esetében a közkultúrát kell szolgálnia, mint ahogy azt egy rövid beszélgetésben elmondta, amikor feltették neki a nagy kérdést, mit is ér az ember, ha vidéki...?
A filmeket bemutatja Sári Zsuzsa és Bubryák István
2024. április 10.
2024. április 10-én 17.30-kor a BELVÁROSI MOZI CSŐKE JÓZSEF TERMÉBEN
TÖREDÉKEK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ-SORSBÓL - Filmen
A LEGENDA (A szegedi diák-Hamlet története)
1941. április 1-én a Szegedi Városi Színházban a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága bemutatta Shakespeare Hamletjét. A darab rendezője Horváth István, 19 éves korára művészileg már tökéletesen kiforrott egyéniség volt. A szegedi bemutató színházi revelációként hatott. A szakma, a közönség, a kritika az egekbe emelte. Horváthnak Tóth Kata vegyészhallgató volt a szerelme, a Hamlet-előadás Gertrudja. Horváth félzsidó volt (anyja révén), Tóth Kata nem. Az 1941-es fajvédelmi törvény értelmében, esetükben nem csak a tervezett házasság hiúsult meg, hanem a testi kapcsolat is börtönnel büntetendő lett. A sikeres bölcsész-rendező és a tehetséges vegyészhallgató nem látott más lehetőséget, öngyilkos lett. A szegedi Hamlet pedig legendává vált.
Ifj. Horváth István: Baronits Gábor
Tóth Kata: Gesler Lili
A többi szerepben: Kálloy Molnár Péter
A filmet Radó Gyula rendezte.
A film vetítése előtt bevezetőt tart dr. Molnár Judit egyetemi docens (SZTE) és Bubryák István a film forgatókönyvíró-producere.
2024. április 17.
2024. április 10-én 17.30-kor a BELVÁROSI MOZI CSŐKE JÓZSEF TERMÉBEN
TÖREDÉKEK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ-SORSBÓL - Filmen
TÉGLAGYÁRI MEMENTÓ
2004. június 25.-én (húsz évvel ezelőtt) Szeged város emlékoszlopot avatott azon zsidók emlékére, akik nem tértek vissza a deportálásból. Elégtek, eltűntek, agyonlőtték, agyonverték őket.. A film szereplői akkor javarészben még gyerekek voltak, 8 –1o évesek, és különös, hogy akkor, 70 évesen milyen tisztán emlékeztek a velük történtekre. Szegedről három vonat vitte el a deportáltakat. Az első, melyről mindenki azt gondolta, hogy a biztos megmenekülőket viszi, öt nap múlva Auschwitzban volt és mindegyikük szinte szelektálás nélkül ment a gázkamrába. A második vonat több mint 6 000 személyt szállított, valahol útközben elállta egy német katonavonat útját, ezért kettéválasztották, az eleje ment Auschwitzba, a második fele ment Strasshofba. A harmadik vonat 28.-án már egyenesen a megmenekülés lehetőségét jelentő Strasshofba ment, Bécs külvárosába, ahonnan a bombázások nyomait eltakarító munkákra vitték őket.
50 perces dokumentumfilm a vakszerencséről. Ha nyersz, Strasshofba kerülsz, ha vesztesz, Auschwitzba.
A film rendezője Radó Gyula
ARCTALAN ÁRNYAK
52 perces dokumentumfilm, melynek alapötletét Závada Pál Kossuth-díjas író 2007. karácsonyán a Népszabadság ünnepi számában megjelent cikke adta, s amelyből maga az író írt forgatókönyvet. Ismeretlen falusi fotográfusokról beszél, akiknek soha sincs arcuk, mert magukat soha nem fényképezik. A múltat idéző, és a múlt árnyait kereső író a tótkomlósi, egykor csillogó Komló Szálló elhagyott nagytermében egy asztalnál ül, laptopjáról képeket mutat, s jobbára magának, néha a nézőnek veszi sorra emlékeit, meg a régenvoltak emlékeit. A film egy tipikus falusi fotográfus család, a Léváról elszármazott, de Tótkomlóson élt Weisz család története, akik élték a maguk csendes életét, akiktől minden tótkomlósi őriz néhány fotót, akik apáról fiúra örökítették a mesterséget, míg aztán a történelem mindezeknek véget nem vetett. Ja, merthogy Weiszék zsidó vallásúak voltak. Elmúltak Weiszék, elmúltak a fotográfusok, arc nélküli árnyaikat kergetjük.
A történetek és a történelem magyarázatában segíti őt Benedek István Gábor ugyancsak tótkomlósi illetőségű író, és Kovácsné Győri Ida egykori tótkomlósi tanárnő.
A film rendezője Radó Gyula
A filmek vetítése előtt bevezetőt tart dr. Molnár Judit egyetemi docens (SZTE) és Bubryák István a film forgatókönyvíró-producere
2024. május 08.
2024. május 08-én 17.30-kor a BELVÁROSI MOZI CSŐKE JÓZSEF TERMÉBEN
TÖREDÉKEK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ-SORSBÓL - Filmen
RÉZBÁNYA BORBAN
60 perces dokumentumfilm a szerbiai Bor rézbányáiba hurcolt mintegy 6 000 magyar zsidó sorsáról, melyekről semmit, vagy legalábbis keveset tudunk és mindent, ha emlékünkbe idézzük Radnóti A la recherche, vagy Razglednicák c. verseit.
A német hadvezetés a háborús helyzet miatt 1944 őszén elrendelte a bori táborok kiürítését. Szeptember 17.-én mintegy 3 000 fővel indult haza az első, majd 29.-én a második transzport. Utóbbiak néhány napi bolyongás után a szerb partizánok jóvoltából felszabadultak. Az első csoportból csak néhány túlélő maradt. Hét bori munkaszolgálatos mondja el élete történetét. Volt, akit belőttek a cservenkai téglagyár gödrébe, volt, aki valahonnan Rügen szigete mellől került haza, volt, aki megszökött és beállt a szerb partizánokhoz, másnak erre nem volt módja és simán csak hazajött, és volt, akit elfogtak az oroszok és hadifogolyként „túlórázni” még elvitték 2 évre Szibériába. Zsidók voltak javarészt, vagy „mindenféle gyanús, fegyvert nem fogó népség”.
A filmet Radó Gyula rendezte
A film vetítése előtt bevezetőt tart dr. Pihurik Judit egyetemi oktató (SZTE) és Bubryák István a film forgatókönyvíró-producere
Nem e sorozat részeként, hanem a Szegedi Zsidó Hitközség saját szervezésében, de mindenképp ennek folytatásaként ez év július 2-3-4-én (az esemény szinte napra pontosan 80. évfordulóján), a Hitközség dísztermében ugyancsak bemutatják A KASZTNER-VONAT című háromrészes, összesen 180 perc hosszúságú filmet, a legnagyobb zsidómentés történetét bemutató magyar dokumentumfilmet.
A KASZTNER VONAT I.-II.-III.
3x60 perces dokumentumfilm-sorozat a II. világháború és a holokauszt egyik legvitatottabb személyiségéről dr. Kasztner Rezsőről, az általa szervezett vonatról és egyéb mentőakcióiról. A legfontosabb: 1944 júniusának végén, több mint 1600 utassal egy vonat indult Magyarországból Svájcba. Ezt nevezték később Kasztner-vonatnak. Magyarországon ma is többszáz egykori auschwitzi fogoly, vagy annak túlélő hozzátartozója emlegeti Kasztner nevét túláradó gyűlölettel, hisz ő, vagy hozzátartozója nem fért fel a vonatra és legtöbbjük nyomorultul elpusztult, és sokan emlegetik megmentőjükként, hisz ők a svájci vonatra felszállhattak.
1957-ben Kasztnert Izraelben szélsőjobbos terroristák meggyilkolták. Ki volt Kasztner Rezső? Egy második Schindler? Egy újabb Perlasca, Angelo Rotta, vagy Carl Lutz? Egy magyar Wallenberg? Vagy egy gátlástalan nyerészkedő, aki emberi életekkel üzletelt? Vajon kódolva volt Kasztner megszállottságában a tragikus végkifejlet? Esetleg a megmenekültek magukkal hozott fájdalma, félelme és kétségbeesett gyűlölete odáig jutott, hogy meggyilkolta a legnagyobb zsidó zsidómentőt? Vagy, csak a maga medrében szépen lassan csordogált a történelem?
Rendező Radó Gyula, producer Bubryák István, gyártó Bubryák Stúdió Bt
2024. május 13.
SZÍNHÁZ, ÉS SZÍNÉSZEI
BUBRYÁK ISTVÁN VÁLOGATÁSA
- 05.13-án 17 órakor a SOMOGYI KÖNYVTÁR I. EMELETI OLVASÓJÁBAN:
VOLT EGYSZER EGY SZEGEDI KISOPERA,
avagy
EMLÉKEZÉS BÁRDI SÁNDORRA halálának 15. évfordulóján
Bizony, volt ilyen társulat és bizony, Bárdi Sándor volt annak létrehozója, lelke, szerelmese, szolgája és mindenese. És bizony, voltak annak színészei is, jelesül a most bemutatandó részletekben Vajda Júlia, Tóth Márta, Farkas Katalin, Andrejcsik István, Szilágyi Béla, Ördögh József és Egri László.
Bárdi ismert és ismeretlen szerzők sikeres vagy elfeledett operáit fedezte fel, porolta le, modernizálta, hangszerelte vagy hangszereltette, librettóit fordította, újraértelmezte és végül az általa megalkotott Kisopera Társulattal ezeket előadatta. Némelyiket rendezte, többüket rendeztette. A televíziós feldolgozásra kerülőket rendeztette.
Jiri Pauer cseh zeneszerző két rövid (10-10 perces) operája (A vendégség és A vacsora) volt az első, tévé által is felvett két mű. Mindkettő még fekete-fehér technikával készült, nem is maradtak meg a technikai szűrések után. A következő három kisoperát a Szegedi Stúdió szintén felvette. Közülük még 1983 tavaszán-nyarán elsőként A baba című kb. 30 perces kis művet, Adolphe Adam francia zeneszerző romantikus szerzeményét. Ez még stúdiófelvétel.
Másodikként Étienne Méhul ugyancsak francia zeneszerző Szerelmi cselszövés című kisoperáját rögzítették szalagra, de ezt már külső helyszínen, a nagymágocsi Károlyi kastélyban. Harmadik felvett operájuk Fioravanti olasz zeneszerzőtől a Falusi énekesnők című 60 perces mű, amely már tévéfilm, cselekménye dramaturgiailag megváltoztatott időben – a mában, – megváltoztatott országban, – Magyarországon – játszódik. A televíziós felvételek ez után már elmaradtak, bár még volt bemutatójuk (pl. Donizetti Rita c. operája) amiknek felvételéről folytak tárgyalások, de televíziós feldolgozásukra már nem került sor.
A mai vetítésen részleteket mutatunk az első két kisoperából, A babából és a Szerelmi cselszövésből és teljes egészében bemutatjuk a Falusi énekesnők című tévéfilmet. Azon ne lepődjenek meg, hogy mindegyik más címmel lesz műsoron, az rendezői koncepció volt, hogy legyen benne valami csavar, valami szokatlan, valami diszkomfort, ami megtöri a hagyományt.
A filmek dramaturgja: Bubryák István, vezető operatőre Kléner György, rendezője Bodnár István mindhárom film esetében.
A filmeket bemutatja Bubryák István, a filmek dramaturgja.
2024. június 3-án 17 órakor
A SOMOGYI KÖNYVTÁR I. EMELETI OLVASÓJÁBAN:
SZÍNHÁZ, ÉS SZÍNÉSZEI
BUBRYÁK ISTVÁN ÉS SÁRI ZSUZSA VÁLOGATÁSA
:
MINDEN, AMI SZABADTÉRI (VAGY SZABADTÉLI)
Nem becsapás a cím, majd meglátják! Elsőként levetítjük a
80 ÉV JÁTÉKAI
című dokumentumfilmet, amely az azóta már a 90. évét is betöltő Szegedi Szabadtéri Játékok történetét meséli el, a kezdetektől, szinte napjainkig. A Szabadtéri krónikája számtalan film témája volt már eddig is. Mind a szegedi, mind a budapesti stúdió is több dokumentum, vagy riportfilmet készített az évtizedek során, ez annyiban különbözik az előzőektől, hogy nem csak a bemutatott művek kronológiai méltatását adja, hanem beleilleszti egy bizonyos kultúratörténeti kontextusba is, és megmutatja létrejöttének még városépítészeti aspektusait is.
A filmben megszólal Koczor György, Sándor János, Szöllősy József, Szinetár Miklós, Vajda Júlia, Szakály György, Jeney Mária, Kesselyák Gergely, Novák Ferenc, Bátyai Edina.
Es, hogy a sok archív részlet mellett kiket láthatnak? Néhány név a megjelenítettek közül: Hont Ferenc, Pietro Mascagni, Klebelsberg Kúnó, Varga Mátyás, Vámos László, Margaret Tynes, és természetese a sok szereplő, színész, táncos, statiszta.
A film egyben tisztelgés is a 10 éve elhunyt Szabó Beatrix rendező-vágó emléke előtt.
Szerkesztő: Sári Zsuzsa, operatőr Szél Zsolt, rendező Szabó Beatrix.
A filmet bemutatja Sári Zsuzsa
Gondolkodtak már azon, hogy az időjáráson kívül mik lehetnek az okai annak, hogy télen nincsenek Szabadtéri Játékok? Na, ugye! Hát Regős Sándor és Bodnár István fantáziájában igenis léteznek a
SZEGEDI SZABADTÉLI JÁTÉKOK
Be is mutatjuk! Fergeteges humorparádé sok közreműködővel, köztük: Király Levente, Mentes József, Herczeg Zsolt, Jakab Tamás, Görbe Nóra, Kőszegi Ákos, Flórián Antal, Kovács Zsolt, Janisch Éva, és még sokan mások.
Szerkesztő: Regős Sándor, operatőr Kléner György, rendező Bodnár István
A filmet bemutatja Bubryák István
2024. július 2-3-4-én 19.30-kor a ZSIDÓ HITKÖZSÉG DÍSZTERMÉBEN
TÖREDÉKEK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ-SORSBÓL - Filmen
A KASZTNER VONAT I.-II.-III.
3x60 perces dokumentumfilm-sorozat a II. világháború és a holokauszt egyik legvitatottabb személyiségéről dr. Kasztner Rezsőről, az általa szervezett vonatról és egyéb mentőakcióiról. A legfontosabb: 1944 júniusának végén, több mint 1600 utassal egy vonat indult Magyarországból Svájcba. Ezt nevezték később Kasztner-vonatnak. Magyarországon ma is többszáz egykori auschwitzi fogoly, vagy annak túlélő hozzátartozója emlegeti Kasztner nevét túláradó gyűlölettel, hisz ő, vagy hozzátartozója nem fért fel a vonatra és legtöbbjük nyomorultul elpusztult, és sokan emlegetik megmentőjükként, hisz ők a svájci vonatra felszállhattak.
1957-ben Kasztnert Izraelben szélsőjobbos terroristák meggyilkolták. Ki volt Kasztner Rezső? Egy második Schindler? Egy újabb Perlasca, Angelo Rotta, vagy Carl Lutz? Egy magyar Wallenberg? Vagy egy gátlástalan nyerészkedő, aki emberi életekkel üzletelt? Vajon kódolva volt Kasztner megszállottságában a tragikus végkifejlet? Esetleg a megmenekültek magukkal hozott fájdalma, félelme és kétségbeesett gyűlölete odáig jutott, hogy meggyilkolta a legnagyobb zsidó zsidómentőt? Vagy, csak a maga medrében szépen lassan csordogált a történelem?
Rendező Radó Gyula, producer Bubryák István, gyártó Bubryák Stúdió Bt
