50 perces tudományos-ismeretterjesztő műsor.
Köztudott, Széchenyi volt a magyarországi folyószabályozások elindítója, s jó másfél százada áldja nevét e nemzet.
Közben soktucatnyi madárfaj eltűnt a Tisza völgyéből, mert nincsenek fészkelő helyeik, nincsenek életlehetőségeik, a Tisza maradt a gátak között, nem öntött ki, nem keletkeztek vizes lápok, rétek, tocsogók, ahol táplálékot, élethelyet találhatnának. Sok-sok halfaj is eltűnt. A Tiszát beszorították, nem öntött ki, nem voltak gyorsan felmelegedő ívóhelyek, nem volt megfelelő mennyiségű táplálék, a halak kipusztultak.
Az árvizek is egyre magasabb és magasabb vízszinttel jelentkeztek és egyre gyakrabban.
2006-ban minden eddiginél nagyobb víz robogott le a Tiszán.
A film legfontosabb alapgondolata, hogy míg tavasszal vízfelesleg érkezik az Alföldre áradás formájában, az a víz nyáron nagyon fog hiányozni. Nem az árvíz a katasztrófa, hanem az, ha nem kezeljük megfelelően, vagyis a nyáron majd szükségessé váló víztől megfosztjuk az Alföldet. Víztározókat kell építeni. Tavasszal ide bevezethető a víz, ezzel „lefejezhető” az ár, nyáron innen kivezethető a víz, megoldódhat az öntözés. És ezeken a területeken lassan újból megjelenik egy régen elfeledett gazdálkodási forma, az ártéri tájgazdálkodás, vagy régi nevén a fokgazdálkodás, mely az intenzív mezőgazdasági termelés helyett rét-legelőgazdálkodást, nádtermelést, erdősítést, árasztást elviselő gyümölcsök (dió, szilva, alma) és haszonnövények (fűz) termesztését jelenti. És talán a halak, madarak is visszatérnek…
Operatőr: Németh László,
Vágó: Csepregi János
Szerkesztő – rendező - producer: Bubryák István
