EGY JÓHÁZBÓL VALÓ ÚRIFIÚ BOTLADOZÁSAI (...) II.

    KIEGÉSZÍTŐ ECSETVONÁSOK LIBIK GYÖRGY PORTRÉJÁRA

    Hatan hatféleképp Libikről

    Libik Györgyről 80 perces dokumentumportré született 2020-ban. Talán meglepő az évszám, merthogy a film alanya akkor már 25 éve nem élt. A portrébeszélgetés vele még 1990-ben elkészült, aztán várt a sorsára, majd -, mint annyi film akkortájt, a rendszerváltozás idején -, ez is dobozban maradt. És sajnos dobozban maradtak azok az interjúk is, amelyek készítőik szerint arra lettek volna hivatottak, hogy színesítsék, árnyalják vagy erősítsék a Libikről kialakuló képet. Nem csak Libik egyéniségének megértéséhez adnak kódfejtő kulcsot, hanem olyan történetekkel is gazdagítják a magyar politika, történelem, vagy a kultúrhistória tudományát, amelyek eddig ismeretlenek voltak a köz számára. Most, a II. részben ezek is láthatóak

    Akiknek van (volt) véleménye Libikről:

    Karig Sára. Műfordító és politikai fogoly. Nem akárhol fogoly, a gulágon, Vorkután.
    Litván György. Történész, egyetemi tanár. „Érdemeiért” Kádár börtönét is megjárta.
    Papp István. Hídépítő mérnök. Egyetemi társa Libiknek. Együtt építik a Kossuth-hidat. 
    Szőts István. Filmrendező. Rákosi személyesen tiltja be filmjét. Libiktől tudja, hogyan…
    Beck Judit. Szobrászművész. Major Tamás felesége, Libik megmentettjeinek egyike. 
    Fischer József. Államminiszter Nagy Imre kormányában. Libik megmentője 1944-ben.

    Beszélgetőtárs – Albert Mária

    Gyártásvezető – Jerk György

    Vágó – Násztor Róbert

    Operatőr –  Kazinczky László

    Rendező - Radó Gyula

    Producer – Bubryák István

    Gyártó: Szín-Tér-Kép Alapítvány

    Gyártás éve 2020-2022.

    EGY JÓHÁZBÓL VALÓ ÚRIFIÚ BOTLADOZÁSAI A POLITIKA ÉS AZ ÉRZELMEK ÚTVESZTŐIBEN  I.

    LIBIK GYÖRGY KORA (1919-1995)

    Ne tagadjuk, Simone de Beauvoir könyvének címe nagy inspirációt jelentett címadáskor. És alcímében a kort is meghatároztuk, ne legyen félreértés, mely korról szól!                                           

    Igen! Arról az átkozott XX. századról.

    Libik György tipikusan annak a századnak a gyermeke, egyáltalán nem tipikus életúttal. Brassói székely-szász vér keveredik benne nagybecskereki zsidó- magyar vérrel, de a Felvidéken születik, Rózsahegyen nevelkedik és aztán teljes intenzitással Budapesten él. A jóházból való úrifiú persze elvégzi az egyetemet, motorozik, autót vezet, pilótavizsgát tesz, de mindenekelőtt síel. Hobbiból is, unalom ellen is, versenyszerűen is. Borsafüred, Tátralomnic, Mátraháza, Chamonix, és St. Moritz neki egyaránt megvoltak, olimpiai csapattag. Úgy gondolja teljes az élete.

    Közben jön a háború. Német állásokat robbant, üldözötteket ment, szervezi az ellenállást. Majd hidakat épít, lelkesül az új eszméért, mérnök, igazgató, megveri az edzőtábor politikai tisztjét, lefokozott sztahanovista, újból igazgató, stb. Gyűlöli a bolsevizmust. Aztán jön 56, a forradalom, a parlamenti belső élet, a nagy találkozások. Nagy Imre, Losonczi Géza, Donáth Ferenc. A másik oldalon mondjuk Horváth Márton, Marosán György, Münnich Ferenc. Semlegességi nyilatkozat, menekülés Svédországba, új haza, új élet.

    Mindezeket tetézi érzelmi botladozása: első feleség, második feleség, aztán újból az első, majd a harmadik.

    Közhely: a filmeknek megvan a saját sorsuk. Ennek is. 1990-ben Radó Gyula rendező, Albert Mária riporter és Kazinczky László operatőr Rózsahegyen és Budapesten összesen vagy 20 kazettára rögzítette Libik életútját. Nagy, hosszú monológ. Évekig állt befejezetlenül és Libik úgy halt meg 1995-ben, hogy nem tudta, mi lesz portréja sorsa. Ma már megismerhetetlen okból a filmet még vágása előtt leselejtezték. És ahogy arra már láttunk példát, a nyersanyagot a film valamelyik alkotója, általában, és mint itt is, a rendezője, magához veszi, és évekig vár. Talán valaki megszólítja… 

    Radó Gyula kérésére 2011-ben a Szín-Tér-Kép Alapítványhoz kerültek a kazetták és araszolva, az anyagiaktól függő kis lépésekben megkezdődött az utómunka. Átírások, képek összegyűjtése, vágás stb. És harminc évvel a felvételek készítése után, 2020-ban láthatóvá vált a film…

    Beszélgetőtárs Albert Mária 

    Operatőr Kazinczky László

    Vágó Násztor Róbert

    Gyártásvezető Jerk György

    Producer Bubryák István

    Rendező Radó Gyula

    Gyártó: Szín-Tér Kép Alapítvány

    Gyártás éve: 2019-2020

    SZEGEDI FIATALOK MÜVÉSZETI KOLLÉGIUMA

    Forgatókönyv: 2X50 perces ismeretterjesztő dokumentumfilm  Írta: Bubryák stván

    85-90 éves történet nyomában járunk. Szeretnénk megtudni, történelmi szükségszerűség, vagy a véletlen nagyszerűsége volt, ami Szegeden, az egyetemen összehozott 15 olyan fiatal hallgatót, akiket társaik választottak ki arra, legyenek ők Magyarországon az első szervezett főiskolás falukutató munkaközösség, legyenek ők, akik az egyetemi ifjúság művészeti érdeklődését meghatározzák, akik kulturális és tudományos érdeklődésükkel őket befolyásolják.

    Ők lettek, ők voltak a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, a máig ismert egyik legprogresszívebb magyar, fiatal, értelmiségi csoportosulás.

    Feltártak, publikáltak, gyűjtöttek, leírtak, kiadtak, kutattak, szerveztek, vitáztak, szerepeltek, felolvastak, illusztráltak, fotóztak. Munkásságukkal, szókimondásukkal, lázadásukkal pezsgő szellemi életet teremtettek. 1928 és 1938 között egyetemi éveiket töltötték Szegeden.

    BŐVEBBEN!

     

    ÍGY VÉTKEZTEM VEZEKELTEM… ÉS ÍGY BÉKÉLTEM MEG

    Játékfilm treatment: 70 perces tévéfilm     Írta: Bubryák István

    1915-ben a galíciai fronton esett orosz fogságba 19 évesen Olcsvay Géza zászlós, aki néhány hét múlva már a kraszojarszki hadifogolytáborban ette a hadifoglyok keserű (fekete) kenyerét, aki hat év után regényes úton megszökve és Japánon keresztül hazakerülve a fogságból, lejegyezte mindazt, amit átélt. Naplója alapján készült ez a treatment, melynek eseményei kiegészülnek a szerző képzelt történeteivel. Valószínűleg a legizgalmasabb része azoknak az 1919-20-as évekbeli napoknak a lejegyzése, amikor kényszerű szemtanúja volt nem csak a kolcsakisták és trockisták, fehérek és vörösök közötti harcoknak, hanem azoknak a válogatott kegyetlenkedéseknek is, amiket a két tábor tagjai egymás ellen és saját csapataik ellen is alkalmaztak. Ha nagy szavakat akarunk használni, közvetlenül látta az okokat, amelyek demoralizálták a fehérgárdisták seregét és okozták Kolcsak, Gyenyikin, Vrangel bukását és látta szovjet diktatúra megszületését, tanúja annak, hogyan szilárdította meg hatalmát vérrel, verejtékkel, könyörtelen terrorral a fiatal kommunista állam. S megéli azokat az eseményeket is, amikor a magyar foglyok között megindul a polarizálódás és lesznek sokan a kommunista légiók tagjai, míg mások a fehérek hívei. Ekként hamarosan halottak.

    BŐVEBBEN!

     

    AZ ITÁLIAI FOGOLY

    Játékfilm treatment: 70 perces tévéfilm     Írta: Bubryák István

    Magyar szempontból az első világháború egyik legfontosabb hadszíntere kétségtelenül az Isonzo folyó völgye és környéke volt. Nagyapáink szóhasználatában ez is és a doberdói fennsík is a világ egyik legborzalmasabb helye lett. Két éve jelent meg egy alapítvány kiadásában egy könyv, egy napló, Podani (filmünkben Polonyi) János, egy szarvasi rajztanár naplója, aki fogságba esett az olasz front megnyílásakor. Négy év rabság után tért haza. Közben naplót írt és rajzolt. Leírása alapján pontos képet kaphatunk a foglyok életének legfontosabb mozzanatairól, a napló alapján készült treatment pedig végigvezet bennünket Olaszország területén úgy, hogy a szerző fantáziájával kibővített történet beleágyazódik az I. világháború európai eseményeinek sorába, s mellette érzékelhetjük azokat a változásokat is, amelyek az alföldi kisvárosban élő szűkebb család életére is hatnak.

    BŐVEBBEN!

     

    ANDRÉ DE SZÉKELY (SZÉKELY ANDRÁS)

    A KRASZNOGORSZKI FOGOLYTÁBOR LAKÓJA

    Tanulmány       

    Bubryák István televíziós riportja és

    Dr. Haraszti György audiointerjúja alapján

    írta: Haraszti György

    Székely András – civilben színházi rendező - felbecsülhetetlen értékű információk birtokosa: mint hadifogoly, a Szovjetunióban, Krasznogorszkban, 1945-től, az elit I. sz. táborban, rabtársa volt Ujszászy István tábornoknak, a vezérkar 2. sz. főcsoportja vezetőjének, egyszerűbben szólva a katonai hírszerzés és elhárítás főnökének. Barátságuk azért volt szoros, mert Ujszászy vele tudott beszélgetni Karády Katalinról, a menyasszonyáról, a filmdíváról, akinek Székely több esetben is a rendezője volt. Székely a ABC amerikai televíziótársaság vice-presindentje lett később, és egyik hazalátogatásakor adta az interjúkat.

    BŐVEBBEN!

    Az alapítvány kuraóriumának elnöke: Bubryák István

    Tagjai: Kiss Katalin, Szabó Attila

    Az alapítói jogok gyakorlója: Pató Tibor

    Elérhetőségeink:

    Email:
    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

    Telefon: +36-30/583-2272
    00-36-62/326-524

    Székhely, postacím: H-6724 Szeged, Rigó u. 32/b

    © 2018 Szín-Tér-Kép Alapítvány - All Rights Reserved. Designed By JoomShaper and Kontraszt Web és Videó Stúdió